Mielőtt megemlékeznénk családiasan kurjongató Hidegkutiban selejtező MTK-ról és Senicáról, mutatunk egy olyan nézőtéri videót a Lovrencsics gólját ünneplő poznani arénából, hogy elszorul a szívük. Persze demagóg pont a Meteorhoz hasonlítani a csillivilli Miejskiben zúgó huszonezres Lech-kórust, de tartunk tőle, hogy a még meg sem épült Fradi stadionban sem ez lesz sztenderd (ha majd elkészül, és ha majd a Fradi bejut az EL-be). A Lombard-Pápa játékosa mindenesetre jól választott, amikor a háttérben kiabáló Szűcs Lajost lecserélte húszezer  tomboló-daloló drukkerre.  

Most, hogy vége az Európa-bajnokságnak, végre nyugodtan beszélhetünk az átigazolási időszakról.

Júliusban még a mértékadóbb futballsajtó is megvadul, mint egy osztályvezető a melegbüfénél. Mindenki önfeledten csámcsog a kétes híreszteléseken, hát persze, hogy mi is belevetjük magunkat a buliba. Jobb, ha lélekben felkészülnek rá, miről fog szólni a következő két hónap.

Spanyolország - Olaszország 4-0

Itt az ideje leváltani Lineker agyoncsépelt futballdefinícióját, az új meghatározás szerint a futball egyszerű játék: a spanyolok labdáznak, a világ pedig tapsol. Nem is lehet kérdés, hogy a legjobb csapat nyerte a tornát, Spanyolország futballtörténelmet írt, dominanciát demonstrált és újabb két évre bebetonozta a hegemóniát. Ha nem lett volna a csak tizenegyesekkel nyert elődöntő Portugália ellen, bizony azt mondanánk, remény sem látszik a trónfosztásra. Minden csapatrészben ők a legerősebbek, védelemtől a támadókig, hát mit lehet arra mondani, hogy egyetlen gólt kaptak az Eb-n, és úgy is ők adják a(z egyik) gólkirályt, hogy Torres két meccsen kezdett és összesen 189 percet játszott?

Azért van abban valami csodálatos valószerűtlenség, hogy széles e világon csak két-három félkegyelmű látta  kezezésnek Pirlo ötödik perces mentését, és mind a Nemzeti Sport újságírója. Mi kérünk elnézést, hogy egy ekkora irombasággal vagyunk kénytelenek kezdeni az olasz-német tárgyalását, de ha napi 60.000 példányban jelenik meg a hülyeség,  amellett nehéz elmenni szó nélkül.

A kapuslegenda feldúltan csörtetett az öltözőbe a győztes elődöntő után, ünneplő társait elzavarta, a kedélyeskedő kabalafigurának meg leosztott egy maflást. Az háborította ennyire fel, hogy izgalmas lett a vége.

Portugália – Spanyolország 0-0 (tizenegyesekkel 2-4)

Videós mesterkurzus: Andrea Pirlo Anglia ellen. A negyeddöntő óta Pirlo lábai előtt hever a világ, mi sem vagyunk kivétel. Összevágtunk hát a vasárnap esti 120 perces oktatófilmből egy emlékművet, amit majd akkor is párás szemmel nézegethetnek az olasz drukkerek, ha a kivéreztetett, sérülésektől ritkított és kisárgázott Azzurri-t ma a németek részesítik hasonló leckében, mint tették azt ők angolokkal.

Helmut, a Futballsznob végtelen tudású harcsája megjósolta a Portugália-Spanyolország Eb-elődöntő végeredményét. A titkos műveletre ma délután került sor, a győztes kilétét olvasóin tudhatják meg először. Ha bajszos jósunk tévedett, megy a levesbe Belzebúb után, és jön állatjós választásunk harmadik helyezettje Kálmán, a kecske.

És akkor jött Andrea Pirlo, szokásos lakonikus mozgásával pöckölgetve a labdát a tizenegyes pontig, majd felnézett és kanalazott, Hart jobbra el, a labda pedig be a kapu közepébe. Itt fordult az este a helyes irányba, érkezett egy deus ex machina, pontosabban nem is deus, csak ingenium.