Elég erős napot zárt pénteken az NB I. az átigazolások tekintetében, köszönhetően a bajnokság központilag feltőkésített ún. zászlóshajóinak, azaz a Ferencvárosnak és a Videotonnak Vidinek  Fehérvár FC-nek. A két klub három játékos leigazolását jelentette be hivatalosan a tegnapi napon, összesen 3,207 millió euró – azaz magyar valutára átszámolva 1 132 071 000 forint – értékben.

Ez az összeg alig 70 millió forinttal kevesebb, mint az NB I.-ből kieső Debreceni VSC egész éves költségvetése.

A nagyon sok pénzért cserébe egy nyolcszoros válogatott albán balszélsővel, egy brazil utánpótlás-válogatott csatárral és egy szerb kapussal gazdagodott a nemzeti bajnokság. A Fradi a Lokomotiva Zagrebtől igazolt 25 éves albán Myrto Uzuniért 1,857 millió eurót fizetett a horvát klub közleménye szerint, míg a Vidi a bolgár sportsajtóban megjelent hírek szerint kereken 1 millió euróért igazolta le a CSKA Sofia 23 éves brazil csatárát, Evandro da Silvát. Emellett a fehérváriak egy 25 éves, egyszeres szerb válogatott kapust is vételeztek pénteken, a Transfermarkt (TM) szerint 350 ezer euróért.

Ami a hazai játékosok exportját illeti, a TM adatbázisa szerint az elmúlt évben az akkor Diósgyőrben játszó Tajti Mátyás igazolt NB I.-es csapattól külföldre a legtöbb pénzért. A Barcelona akadémiáját is megjárt egykori felcsúti csodagyerekért 350 ezer eurót fizetett a lengyel Lublin 2019 szeptemberében. Tajtinak 3 meccs és összesen 77 perc jutott a lengyel élvonal elmúlt idényében, ennek fényében nem meglepő, hogy a lengyelek 2020 júliusában ingyen is elengedték a Zalaegerszeghez.

Ezt a bedobást alaposan kifundálták a genovaiak, még amatőröknél is ritkán látni ilyen gondosan begyakorolt betlit, hát még az olasz élvonalban.

Miközben Dybala, Ronaldo és D. Costa gólszépségversenyt rendezett kedden este, a hazai csapatban focizó Barreca-Pandev duó az "egyéb" kategóriában indulva nem talált legyőzőre. Méghozzá reljesen megérdemelten, tekintve a videón látható, technikai és művészi kivitelben egyaránt tökéletes, nehézségi fokára nézvést igen anyagerős gyakorlatának.

A meccset 3-1-re Juventus nyerte.

Az Úr adta, az Úr elvette – Batik Bencével, a Honvéd labdarúgójával a péntek esti ZTE elleni bajnokin statuált példát a teremtő, méghozzá egy igen látványos, ritkán látható szépségű öngól formájában. A 26 éves kispesti védő egy tanítani való kapáslövéssel zörgetett be a meccs 50. percében, 0-0-s állásnál, csak sajnos nem azon a kapun, mint kellett volna.

A találat nemcsak a meccset végül 2-1-re megnyerő és ezzel biztosan bennmaradó zegerszegiek számára bizonyult fontosnak, de a futballteológusok táborában is komoly felzúdulást keltett, akik tavaly ősz óta árgus szemekkel figyelték a kispesti bekk gólmérlegét. Batik ugyanis a bajnokság kezdete után nem sokkal sorstörténeti jelentőségű kísérletbe fogott: az első pár fordulóban az ellenél kapuja előtt rendre balszerencsésnek bizonyuló játékost annyira megviselték a sorozatosan kimaradó gólhelyzetei, hogy végső elkeseredésében megkeresztelkedett.

„Folyamatosan ez van, nem tudom, miért nem tudok gólt szerezni. Majdnem mindegyik mérkőzésen van ilyen helyzetem, nem tudom, mit kellene tennem... Múlt héten voltam templomban, megkeresztelkedtem... Nem tudom, hogy még mit kell csinálnom” – árulta el a játékos 2019 szeptemberében a Nemzeti Sportnak.

Mondani sem kell, ha ezek után Batik zsákszámra kezdi el lövöldözni a gólokat, gólképtelen focisták tízezrei követték volna példáját világszerte. Bár ettől végül finoman szólva sem kellett tartani, de a védő decemberben azért csak betalált a Debrecennek, megszerezve NB I.-es pályafutása második találatát, bő 13 hónappal az első és mindaddig egyetlen gólját követően.

Vagyis, ha nem is bizonyult eget rengetően nagy biznisznek a futballszakmai okokból elkövetett megkeresztelkedés, de azért szolídan pluszos volt a mérleg. Egészen most péntekig, amikor a Jóisten egy rá jellemzően kifürkészhetetlen (értsd: szopatós) megoldással elég egyértelműnek tűnő módon jelezte, hogy mi a véleménye a gólokhoz kötött keresztpromóciós betérésről.

Egészen mostanáig úgy tűnt, hogy Orbán Viktor felcsúti focialapítványa (aka. FUNA) csak a második legtöbb taotámogatást kapta 2019-ben, de végül csak visszazökkentek a dolgok a rendes kerékvágásba. Mert bár a 2019-ben benyújtott programok tekintetében valóban csak a második legnagyobb összegű támogatást ítélték a Felcsútnak a Fehérvár FC mögött – Orbán alapítványa 1,12 milliárdot, míg kedvenc csapata 2,6 milliárdot kapott –, csakhogy eközben suttyomban sikerült egy utólagos módosítással duplájára növelni a Felcsút tavalyi, 2018-as programját.

A FUNA 2018-as tao-programja így szűk 2,4 milliárd forintról egyszerre bő 4,8 milliárd forintra növekedett egy 2019 november 25-én benyújtott módosítási kérelemnek köszönhetően. Így a Felcsút tavalyi és idei tao-programjára összesen bő 3,5 milliárd forintot ítélt meg 2019-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség.

Mindez a felcsútiak honlapjára feltöltött, 2019. december 18-án kelt módosított jóváhagyó határozatból derült ki, a szövetség adatbázisából pedig az látszik, hogy az akadémia már be is gyűjtötte szinte a teljes megnövelt összeget, nevezetesen 4 776 582 064 forintot.

Bár a módosított programját egyelőre nem tette nyilvánossá a Felcsút, teljesen egyértelmű, hogy a növekményt teljes mértékben az ifjúsági szálláshely elnevezésű beruházás költségeinek megszaladása okozta.

A 2018-as programban az akkor még összesen 2,1 milliárd forint összköltségű projektre 1,5 milliárd forintos tao-támogatást kért a miniszterelnök gigantikus focisulija. Gyanús is volt ez a szerénység a 3 milliárd forintos kazánházak és 12,5 milliárdos sportcsarnokok alapítványától, és végül nem is kellett csalódnunk a megérzéseinkben.

Sőt, a beruházás értéke még a várakozásainkat is messze meghaladó mértékben növekedett, egészen konkrétan 2,7-szeresére drágult az eredetileg becsült összeghez képest. 

A 2,1 milliárdos projektből az építkezés bő egy éve alatt valahogy 5,65 milliárd forintos beruházás kerekedett, nyilván teljes mértékben indokoltan, különben nem bólintott volna rá az ennek megfelelően a beruházásra eredetileg megítélt 1,51 milliárdról 3,96 milliárd forintosra növekvő támogatási igényre az MLSZ.

A felcsútiak 2019-ben begyűjtött extra 2,4 milliárd forintja különösen annak fényében elegáns, hogy a 2019 márciusában megjelentetett kormányrendelet szerint az év során a hat taós sportág pár ezer sportszervezete, illetve ezek országos sportszövetségei összesen 44,2 milliárd forint támogatást gyűjthetnek be építési beruházásokra.

Ennek sikerült bő 5 százalékát az utólag megdráguló felcsúti sporthotelre költeni, ami teljesen méltányos és arányos eljárásnak tűnik. Főleg annak ismeretében, hogy jelenleg épülő szálloda már a második sporthotel lesz az akadémia tulajdonában.

ps: Azok után, hogy a felcsút 2017-es tao-programja 5,39 milliárdról 9 milliárdra nőtt utólag, a 2018-as programja pedig 2,4-ről 4,8-ra, lehet tippelni, mibe fog végül fájni a 2019-es.

"Fiatal rajongójával találkozott az FFT főszerkesztője" - címlapsztori.

A Puskás-Suzuki Kupa műsorfüzetében olvastuk.

A legjobb felvételt most találtuk: mint az ólajtó.

Játékoskeretek értéke és csapatok helyezése az NB1 idei szezonjában.

Kubatovista szkennelős? Kitiltott? Beszívott? Vagy a dossziés?

A Fradi-csirke megy a levesbe, de hogy a gyerekek mégse legyenek annyira szomorúak, Gabi bácsi remek taktikai érzékkel felkérte őket az új kabalamadár megtervezésére. Ők meg erre sokkoló őszinteséggel felskiccelték az FTC modernkori történelmét.