A múltkori bejegyzésünkért perelni akartak Felsőtárkányban, mi lesz most?! Folytatódik a TAO-s rémálom, az utánpótlás egyre rosszabb, a csapat az életéért küzd, közben majd belefulladnak a támogatásba.

Emlékszik még a Felsőtárkány SC-re? Tudja, amely az előzetesben ülő főszponzort hirdette mezén, rengeteg pénzt kapott az államtól, és rendre botrányos gólkülönbséggel alázták meg utánpótlását.

Hirtelen jött nosztalgiából feléjük néztünk, és milyen jól tettük! Először az új nevükön lepődtünk meg. Aztán kiderült, a bejegyzésünket követő önkormányzati ülésen egyhangúan megszavazták, hogy beperelnek minket. Végül eljutottunk az idei TAO-ig, és ezzel felültünk a döbbenet hullámvasútjára.

• Fortress helyett Mkövesdzsóry
• Schmittelt szövegek a 85 milliós programban
• Októberben 400 ezer forintjuk sincs kamatra, decemberben vállalnak 21 millió önrészt
• Buzgárok a szakszerűen épített pályán
• Három év alatt két új öltöző és egy felújítás
• Hét télen igazolt játékos az első tavaszi fordulóban (10 a másodikban)
• Kicsit kevesebb gyerek
• Csak egy dolog nem változott: az utánpótlásuk tök utolsó
  

Idén sikerült még egy kicsit fokozni az őrületen. Annak idején például az keltette fel érdeklődésünket, hogy a csapat egy betiltott álbróker cég nevét viseli, most meg azt látjuk, Felsőtárkány-Mkövesdzsóry néven futnak, noha az MLSZ megtiltotta, hogy a kövesdiek fiókcsapataként szerepeljenek. Úgyhogy helyette - magyaros lelemény - a szponzoráltjaik lettek.

A fiókcsapattá válás már tavaly télen felmerült, miután a tárkányi felnőttek a 2014-2015-ös szezont is csak a Tállai Andrással ápolt baráti viszony segítségével tudták abszolválni. Ekkor jött az ötlet, hogy az idei kiírásban a Mezőkövesd második csapataként folytassák. A pompás elképzelésnek az tett be, hogy a Kövesd tavaly ismét képtelen volt feljutni az élvonalba, az MLSZ szabályzata viszont legalább kétosztálynyi különbséget ír elő.

De miért lett volna jó ez a frigy a Mezőkövesdnek, a Felsőtárkánynak és a magyar futballnak?

Eljutottunk arra a szintre, amely már megköveteli, hogy az utánpótláskorból kiöregedőknek valamilyen játéklehetőséget biztosítsunk. A tehetséges labdarúgók megmentése érdekében két út tűnt járhatónak: az egyik, hogy megyei I. osztályú gárdát indítunk, vagy „valamilyen formában” megcélozzuk az NB III-at. Az előbbit azért vetettük el, mert az NB III és a megyei I. osztály között óriási a különbség, már ami a tudásszintet és a pályák állapotát illeti. (Tóth László, a Mezőkövesd Zsóry szakmai igazgatója)

Az U19-ből kinőttek zsákutcába kerültek, mert az U21-es vonal megszűnt, így csapat nélkül maradtak. A felnőttek közé még nem tudják beverekedni magukat, ezért kölcsönbe mehettek többnyire a megyei I. osztályba, ahol nyakukra került a „kötél”. Ezt az űrt hidalnánk át a kövesdiekkel kiagyalt kézfogóval. (Szarvas László, a Felsőtárkány SC titkára)

Kézenfekvő. A Felsőtárkány felnőtt csapata megszűnne, indulna helyette a Mezőkövesd fakó, ahol azok a kövesdi fiatalok játszhatnak, akik nem férnek be az NBII csapatba, és így több helyük lesz azoknak a kiöregedő tárkányi U19-eseknek, akik jelenleg sem férnek be az NBIII-as felnőttek közé. (Tavaly a tárkányi U21 utolsóként végzett az utánpótlás NBII Észak-Kelet csoportjában, -155-ös gólaránnyal.)

És még ezt is lehet überelni. Idén télen ugyanis akkora lett a córesz, hogy minden valamirevaló játékos lelépett. Január közepén összesen 12 mezőnyjátékossal várták a tavaszi folytatást, még a visszalépés is felmerült. Az Nb3foci újságírója pedig - ebben a helyzetben(!) - megkérdezte az edzőtől:

- Az utánpótlásból fel tudjátok tölteni a játékosállományt?

- Onnan nem. A tárkányi utánpótlás nem megfelelő erősségű ahhoz, hogy segíteni tudjanak játékosai a felnőtt csapaton.

Vagyis: a srácok egyetlen dologhoz elég jók, hogy a nevükben elköltsenek 5 év alatt bő 230 millió forintot. Ami pedig a szezon folytatását illeti, az első tavaszi fordulóban 7, a másodikban 10 olyan játékossal kezdett a Felsőtárkány, aki 2016. február 12-én érkezett a csapathoz. Saját nevelés értelemszerűen nulla.

Oké, az első csapattal gondok vannak, de legalább a fejlesztések, például a gyönyörű új pálya...

...amit annyira prímán sikerült megépíteni, hogy alig több mint két évvel az átadás után (2013 októbere) rá kell költeni majd tízmilliót, gyepcserére és dréncsövezésre, kb. fele-fele arányban. Íme az indoklás az idei programjukból, gyönyörű:  Élőfüves sportpályánk a 2012-2013-as SFP-nak köszönhetően felújításra került. Szakszerűen a technológiai és építészeti előírásoknak megfelelően. Folyamatos karbantartással pályánk minősége ma is megfelelő, de szükségszerű a fű részleges rávetése, illetve a kapuk előtti területen a gyepszőnyeg cseréje. Sokkal nagyobb gondot jelent azonban, hogy mivel sporttelepünk hegyvidéki területen helyezkedik el és a sportpálya gyakorlatilag bevágva van a területbe (a sportpálya környezetében a terepviszony a pálya alsó és felső vége között 11 m-es szintkülönbség) a pálya felső felében több helyen buzgárok törnek fel, ami az esős időszakban még intenzívebb...

Értjük, ugye? Szakszerűen megépítették, aztán két év múlva rájöttek, hogy a hegyoldalban van. A gyepszőnyeg felújítása pedig annak ellenére igényel most 4,4 milliót, hogy 2015-ben 8 millió forintot (70% TAO + 30% önkormányzati támogatás) költhettek gyepnyíró traktorra, gyepszellőztetőre és pályahengergépre. De talán majd az idén, hogy végre megvehetik bő hétszázezerért a traktorhoz csatlakoztatható permetezőt is, sikerül olyan állapotban tartani, hogy még focizni is lehessen rajta.

Ide kapcsolódó tétel még a pályavonalazó beszerzése (ár: 250 ezer), amelynek indoklása annyira bájos, hogy simán játszódhatna egy korai Menzel filmben: Élőfüves sportpályánk vonalazásához eszközzel nem rendelkezünk. Hetente kölcsön szoktuk kérni egy környékbeli településről, de ez a sokszori utaztatás miatt igen költséges, illetve nem is áll mindig rendelkezésre, mikor szükségünk lenne rá. Nagy szükségünk lenne erre a beszerzésre.

Egyrészről roppant átgondoltnak tűnik, hogy előbb építenek egy pályát 63 millió forintból, aztán egy évre rá elkezdik beszerezni az eszközöket a gondozásához, a vonalazót meg valahogy elfelejtik egészen mostanáig, bár hetente szükség van rá, ráadásul néha foglalt, és olyankor biciklizve kell csíkot festeni.

Másrészről viszont teljesen egyértelmű a minta, és elég ijesztő. A TAO olyan, mint a kemény drog. Minden egyes beruházás igényt generál egy újabb beruházásra, avagy minden elköltött forint lehetőséget nyit újabb forintok követelésére a TAO keretében, illetve az önrészt fizető önkormányzat által. És a dolognak láthatóan sosincs vége.

A felsőtárkányi pálya gondozásához kapcsolódó költségek sem fújtak ki a permetezővel, de nem ám. Tessenek csak figyelni: Szintén az elmúlt éves program keretén belül tudtuk beszerezni a pályakarbantartó gépeket, melyeket az udvaron a szabad ég alatt tárolunk, mert nincs raktárunk, tárolóhelyünk. Ez vagyonbiztonsági szempontból nem megfelelő. Mielőtt olvasóink közt kitörne a pánik "nehogy ellopják a traktort!", gyorsan megnyugtatunk mindenkit, megkapták a kért pár milliót erre is.

És a legszebb, hogy miután a világ pénze elmegy a pálya építésére és gondozására, még pályabérlésre is kérnek - és kapnak - 3 milliót. Az Egri Északi Sporttelepen és a Mezőkövesd Zsóry sporttelepén 9 hónapon át, havi 20-20 óra műfüvest bérelnek, egyaránt 4736 forintért óránként, illetve a felsőtárkányi iskola tornatermét, 5 hónapon át, havi 120(!) órában, 2684 forinttért.

Érdekes, hogy Egerben épp annyiba kerül a pálya, mint a nem hivatalos anyaegyesületnél:

A Mezőkövesd Zsóry FC adott esetben közlekedési eszközzel, orvosi háttérrel, regenerációs lehetőséggel, sőt infrastrukturálisan is a hevesiek mögött áll. Nálunk ugyanis – akár az egyre jobban épülő-szépülő városi sporttelepünkön, akár a tűzoltó­pályán, akár a Zsóry fürdő területén – egymást érik a füves és műfüves pályák, és ha víz, vagy majd hó borítja a felsőtárkányi gyepet, akkor sem történik tragédia, hozzánk bármikor jöhetnek. Vezetői szinten napi kapcsolatban állunk, ha valahol, vagy valamiben szorít a cipő, akkor pedig azonnal lépünk, intézkedünk – vagyis nagy reményeket fűzünk ehhez a kézfogóhoz.

Meg persze az is érdekes, hogy miért van annyi szabad pálya Mezőkövesden, mint a szemét, míg a háromszor akkora lélekszámú, és fele olyan messze lévő Egerben nem jut összesen 40 óra a tárkányiaknak. Hogy az iskola 15x30 méteres tornateremében mit művelnek öt hónapon át, heti hét nap, átlag négy órában, azt megtippelni sem tudjuk.

Hasonlóan tanulságos a tavalyi programból született új lelátó (közel 25 milliós beruházás), amelyhez rögvest dukált ugye a hangosítás (3,8 millióért), idén pedig lehet fölébe tetőt építeni (újabb 25 millió), meg venni 4,5 milláért digitális eredményjelzőt (színeset). Sőt, még az új lelátó alatti rész beépítésére is jutott 8,5 millió, és itt akkor megállnánk Vágó úr, legalábbis amíg jövőre nem jönnek rá, hogy rossz szögben rakták fel a tetőt, de alig 10 misiért korrigálják, csak addig is hadd vegyenek minden nézőnek egy esernyőt, meg egy Ray-Ban-t.

Még ezen is túltesz szürrealitásban az öltöző. A hírhedt felsőtárkányi öltöző, amely 2013 októberében került átadásra (a korabeli SFP homályos, de vélhetően úgy huszonöt millióból), majd 2014-ben bővítésre (32 millióból), majd tavaly elvertek a berendezésre 2,25 milliót. Sokan már nyilván sejtik, hogy idén igencsak esedékessé vált egy kisebb felújítás, és mennyire igazuk van:

A meglévő (régi) öltözőnk szerkezetileg teljesen megfelelő állapotú, a bővítés során homlokzati megjelenésben is egységes jelleget alakítottunk ki. Belül viszont erősen lelakott. (vizesblokkok, csempék, burkolatok, gépészeti rendszerek). Az épület építésekor nem végezték el szakszerűen a szerkezeti hőhíd szigetelést, ezért belül körben mindenhol erősen penészes az épület, mely a visszatetsző megjelenésen túl erősen egészségkárosító is.

Régi, értsd nincs két és fél éves, de azért erre is mehet 6,6 millió.

Kicsit talán kevésbé lenne zavaró az eszement fejlesztés, ha volna mögötte bármilyen életképes koncepció. Szakmai, pénzügyi vagy akármilyen. Például volna még főszponzor, és nem az önkormányzatnak kéne állnia az összes önrésszel kapcsolatos költséget évek óta, beleértve az "átmeneti likviditási gondok miatt" felvett kölcsön kamatterheit. Mondhatnánk, hogy a Sportegyesület fizesse meg, de nem tehetjük meg, hogy a költségvetésüket két vállra fektessük - így indokolta meg Juhász Attila Simon polgármester a 400 ezer forintos tétel átvállalását a 2015 októberében tartott önkormányzati ülésen. 400 ezer forint hazavágná őket, aztán eltelik két hónap, és az MLSZ simán jóváhagyja az idei 85 milliós programjukat (63 millió forint TAO + 22 milló önrész).

De legalább többen fociznak Felsőtárkányban?

Az idei sportfejlesztési program alapján nem, sőt inkább kevesebben. Bár a szöveges indoklásban azzal "zsarolják" az MLSZ-t, hogyha nem támogatják a programot, akkor 180 gyerek esik el a sportolási lehetőségtől, ez valószínűleg copy+paste került a szövegbe, mivel az U21-es bajnokságot is emlegetik, ami az idén tudvalevőleg megszűnt. A "sporteszköz, sportfelszerelés beszerzése" táblázat alapján maximum 160 főről lehet szó, mivel ennyi melegítőt, mezszettet és pár cipőt igényeltek. Ha pedig összeadjuk a "korosztályos sportolók", illetve az "egyéb indikátorok" táblázatban megadott számokat, akkor azt kapjuk, hogy jelenleg U7-től U21 korosztályig 152 fő igazolt játékossal rendelkeznek, beleértve egy, azaz egy fő U21-es női labdarúgót. Ehhez képest, a sportegyesület elnöke szerint 2014-ben 162 utánpótláskorú játékos fordult meg az egyesületben, ami épp tízzel több, mint ahányan most vannak. Igaz, akkor nem volt egy annyira tehetséges női labdarúgójuk, hogy rá alapozva vállalják jövő szezontól egy U21-es női csapat indítását 10(!) fővel. Emellett minden korosztályban vállaltak még 2 fő növekményt, vagyis ha minden a tervek szerint halad, jövőre (a lányokkal együtt) már 174-en lesznek. Szinte annyian, mint az indoklásban állították.

Az imént említett "copy-paste" egyébként abszolút nem idegen jelenség egy TAO programban. Túl sok szót nem vesztegetnénk a dologra, de azért az elmond valamit a pályázatok komolyságáról, ha teljes bekezdések egyeznek meg mondjuk a Felsőtárkány idei, a Verpelét tavalyi és a Tarnalelesz elmúlt háromévi sportfejlesztési programjában. Például ez:

Fontosnak tartjuk, hogy minél több gyermek megismerje a mozgás örömét, minél szélesebb réteg sportoljon rendszeresen, versenysporton kívül is. Ha sikerül a gyermekekkel megszerettetni a labdarúgást, pozitívan tudjuk befolyásolni egészségüket, valamint a személyiség fejlődésüket is.Településünk lakosságában jelentős a kisebbség aránya, amiben mi rengeteg lehetőséget látunk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kisebbség integrációjában a
labdarúgásnak rendkívüli szerepe van és ezt küldetésünknek is tartjuk. Számunkra a gyerekek helyzete a legfontosabb, akiket a sport által könnyebben befogadnak társaik, ezért az ő beilleszkedésükre külön figyelmet fordítunk. A másik kapcsolódási pont a szülőkkel van, akik egy csapatért, egy célért szurkolnak, tesznek érte,
ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz. Az elmúlt évek fáradozásainak pozitív hatásait az élet más területein is érezhetik nem csak a gyerekek, de a település lakói is a mindennapokban.

("A sportfejlesztési program lehetséges társadalmi és gazdasági hatásai - különös tekintettel azok időbeni realizálódására -, a várt előnyök és a figyelembe veendő kockázatok megjelölése" c. rubrika)

Előbbi bekezdést még mindig komolyabban lehet venni, mint a következő indoklást, amelynek minden egyes állítását cáfolja a valóság, leszámítva, hogy baromira rá vannak szorulva a TAO-ra.

Számunkra az utánpótlás a labdarúgócsapatunk kulcsa. Pár éven belül elérhetjük azt, hogy felnőtt csapatunk magját a 2011-ben elkezdett munkánk eredményeként, saját nevelésű játékosok adják. Ezért is létfontosságú számunkra a TAO pályázatunk sikere, mert gyakorlatilag az utánpótlás-nevelésre ez az egyetlen forrásunk. Ennek hiányában 180 gyerek esik el a további fejlődés lehetőségétől. Az elmúlt évben sikerült jelentősen növelni az utánpótlás csapatokban játszó gyerekek létszámát és szeretnénk, ha ez a fejlődés az elkövetkező időszakban folytatódhatna. (Felsőtárkány SC SFP 2015-2016)

Vagy:

Az elmúlt két évre visszatekintve rendkívül eredményesnek tartjuk az utánpótlás-nevelést.

Csak a létszám csökkent, egyetlen fiatalt sem sikerült beépíteni a felnőttekhez, és jelenleg valamennyi nagypályás utánpótláscsapatuk utolsó. Tavaly az U14 megcsípett egy utolsó előtti helyet, 2014-ben pedig az U17 lett 10-ik, amúgy terített betli. Azok a szerencsétlen srácok például, akik két szezonnal ezelőtt U14-esek voltak (tavaly U15, idén U17), immár a harmadik idényüket játsszák úgy, hogy minden egyes bajnoki mérkőzésen kikapnak. Lejátszottak 71 meccset, rúgtak 38 gólt és kaptak 960-at. Az idei gólarányuk -17 gól meccsenként. Valóban rendkívüli eredmény.

És ezzel most le is zárjuk, mert belefáradtunk, megundorodtunk, fáj a fejünk, fáj a szívünk, és jövőre úgyis csak még több pénzt kérnek, és még többet kapnak. A Bükk lábánál, meg a szörnyeteg TAO hátán megrészegülve semmibe lovagló összes többi Felsőtárkányban, akikkel tele az ország, de telis-tele. Meg már így is bőven eleget írtunk egy idézéshez.