HTML

Megosztás

Utolsó kommentek

Címkék

afrika kupa (5) anglia (7) angol (30) arsenal (26) bajnokság (16) balotelli (8) barcelona (36) basel (5) bayern (12) bíró (6) BL (8) bl (34) botrány (11) brazil (11) bunda (9) chelsea (23) city (20) cl (5) conte (8) coub (8) dirty tackle (6) dortmund (9) eb (9) Eb (5) egervári (5) elemzés (7) epic (6) epl (14) európa (6) fabregas (5) fail (19) ferguson (11) foci (6) FTC (6) ftc (11) gif (33) gól (18) guardiola (9) holland (6) honvéd (5) Honvéd (7) inter (14) Juventus (9) juventus (25) Kispest (5) kupa (5) lazio (6) liverpool (11) madrid (8) magyar (37) Magyarország (18) magyar futball (6) magyar válogatott (7) manchester (23) manchester city (7) manchester united (8) mancini (7) messi (16) milan (25) MLSZ (5) mlsz (5) mourinho (18) mtk (6) MTK (5) napoli (12) NB1 (7) nb1 (11) német (11) newcastle (7) ns (8) olasz (34) öngól (7) Orbán Viktor (8) orosz (8) összefoglaló (5) pepe (5) PFLA (9) pirlo (7) piros (6) rasszizmus (6) real (15) real madrid (9) roma (6) rooney (5) selejtező (14) serie a (12) spanyol (20) svéd (7) szines (31) színes (33) tottenham (6) ügy (6) united (7) válogatott (19) vb (8) vicces (7) video (89) videó (67) Videoton (5) wenger (5) Címkefelhő

e-mail

togon@protonmail.com
webmester

Így juthat vissza a magyar futball …a középkorba.

Orbán Viktor, mint minden magyar ember, két dologhoz ért, vagy legalábbis azt hiszi. Nekünk a politikáról fogalmunk sincs, viszont Orbánnak meg a futballról. A baj csak az - mert ennyi még nekünk is lejön a honi viszonyokról - hogy amikor a miniszterelnök úr össze-vissza hülyeségeket beszél a magyar foci felemelkedéséről, az attól még hatalmi szó.

Nem tekinthető egyszerű kibicnek, akinek saját csapata van, rekordméretű állami támogatással és Makovecz stadionnal a junioroknak. Főleg úgy nem, hogy a befektetett milliárdokból mind ez idáig senkit nem sikerült kinevelni, legfeljebb néhány labdát.

De most inkább ne menjünk bele a felcsúti gyémántcsiszolda dolgaiba, a magyar futball megmentője ugyanis túllépve saját háza táján, az utóbbi évek leggrandiózusabb baromságával ajándékozta meg a honi focibarátokat (nem kis teljesítmény). Azóta sem tudjuk, hogy komolyan gondolta-e, vagy csak Kósa „sztárpolgármester” Lajos orcátlan hazugságáról próbálta meg valahogy elterelni a figyelmet, nehogy már az átadás napján a díszes publikum fejére omoljon a DVSC Akadémia. (Amely a szemünkbe füllentettektől eltérően nem a BL-ben megkeresett, és azon melegében hazatalicskázott pénzekből húzatott fel, hanem az állampolgárok lélegeztetőre konvertálható adóforintjaiból.)

Szóval képzeljék el, hogy a magyar futball felemelkedésének kulcsa, a tökéletes gyep és a felkészült edzők lózungja mellett, a fapados öltöző. Igen, jól hallották.

Lehetőleg fapados öltözők kellenek, szerény szerelés, mert ha úgy kezdik, hogy minden a fenekük alá van tolva, akkor elkényeztetett úri gyerekeket kapunk, nem pedig harcos futballistákat. (…) Keményen kell fogni a gyerekeket, mert különben a többiek erősebbek lesznek.

Minden bizonnyal ez áll a sikeres futballnemzetek mögött, ez volna az a nüansz, amely eldönti kikből lesznek  győztesek, és ki marad örökre vesztes. A fapad. A németeknél még arra is figyelnek, hogy dörzsöljön a wc-papír.

Nem a hihetetlen verseny, nem a gyilkos konkurenciaharc miatt hajtanak úgy más nemzetek akadémistái, hanem azért, mert tilos a piros cipőfűző és szürkék a falak. Talán, ha Felcsútott kikapcsolnák a fűtést, már kitermeltek volna 3 Maradonát.

Túlzunk, persze, hogy túlzunk, de a baj az, hogy nem olyan nagyon. A miniszterelnök úr gondolkodásmódja tökéletesen levezethető a magyar futball beteg filozófiájából. Még mindig nem sikerült felfogni, hogy 2013 nem 1950. Hogy a jutasi őrmesterekből nem a futball profitál, hanem az összes többi sportág, ahová a gyerekek menekülnek. A modern edző nem üvölt, legfeljebb a felnőttekkel. A modern focista palánta nem azért focizik, mert nincs más, amit tehetne, hanem azért, mert élvezi, és mert van benne versenyszellem. Ha pedig bekerült egy akadémiára, akkor azért kepeszt, mint egy állat, mert ezrek várják, hogy a helyébe léphessenek.

Akit a kényelmes ülőhely tizenévesen jóllakottá tesz, az nem való versenysportra, még akkor sem, ha ügyesen dekázik. Lehet, hogy katonás szigorral átzavarható az akadémián, és majd aztán lesz belőle Vincze Ottó, amikor megvette az első BMW-jét.

Persze nehéz motiválni a kiválasztottakat, ha az egész rendszer azon a tévedésen alapszik, hogy a futball nem tanítható. Amíg a nemzeti futball-tudat, és ami sokkal nagyobb probléma, a hivatalos futballstratégia a „kreatív zseni” ködös kategóriájára fókuszál, joggal érezheti magát pótolhatatlannak, aki bekerült az utánpótlásba. És fapad, nem fapad, máris megette a fene az egészet. Edzőbá néha kiabál, aztán majd lenyugszik, mindketten tudják, hogy úgy sem fog betenni az istenáldotta Zolika helyére valami szorgos falábút.

Mindeközben tisztelt Orbán úr érdekesen működő memóriája olykor követendő példaként említi, majd újra és újra elfelejti, hogy van itt egy intézmény, amely a magyar viszonyokhoz képest csodálatosan működik. Amely több játékost adott az NB1-nek, mint az összes többi együttvéve. Pedig nem találtak fel semmi speciálisan magyaros, csak következetesen átültettek egy rendszert, amely máshol már bevált. Mindezt saját pénzből, és rendre kevesebb támogatást kapva, mint a hozomra világszínvonalú PFLA.

Ha a magyar futball önjelölt felvirágoztatója végre megkérdezné a Tamásit, biztos elmondaná, hogy a motivációval bizony nekik is gondjaik vannak, egyszerűen azért, mert olyan trágya a hazai színvonal, hogy srácoknak nincs kivel versenyeznie. Amikor valaki megtér a liverpooli próbajátékról, utána két hétig úgy hajt, rá sem lehet ismerni, de aztán menthetetlen visszaáll a magyar tempóra. Pedig a Sándor Csikar öltözője még csak nem is túl komfortos az angolokéhoz képest.

Végezetül egy kis matekozásra hívnánk a minelnökúr, és óvatosan kérdeznénk, vajon azt miként sikerült levezetni, hogy „Kevesebb időt töltöttünk a senki földjén, a kudarcok világában, mint amennyit a világ tetején, az élvonalában, tehát következésképpen vissza lehet kapaszkodni.”

Most ezt úgy tetszett érteni, hogy a jövőnk záloga valami megsárgult, legalább félszáz éves félsiker? Egyáltalán mi számít élvonalban töltött időszaknak? Talán azt is vegyük bele, hogy majd harminc éve kaptunk egy hatost a szovjetektől? Kedves Viktor, kedves mindenki, az a nagy büdös helyzet, hogy 1954 óta egyetlen irányba ment a magyar futball: lefelé. Ezt kéne végre felfogni, aztán őszintén leszámolni a sikerre predesztinált futballnemzet önámításával, meg az összes ebből fakadó romantikusan felsőbbrendű tévképzettel. És akkor talán azoknak is lenne hangja ebben a búvalbélelt futballnemzetben, akik nem a fapadokról meg az ereinkben csörgedező nagyságról delirálnak, csak teszik a dolgukat, és még értenek is hozzá.

A világért se bántanánk meg Orbánt, de lehet, hogy inkább a főállására kéne koncentrálnia, ahelyett, hogy agyonszereti kedvenc játékát. A labdarúgás feltétlen jobban járna vele, a politikához meg nem értünk.  

2013.05.02. 11:16 futballsz'

1 komment

Címkék: lózung Orbán Viktor

A bejegyzés trackback címe:

https://futballsznob.blog.hu/api/trackback/id/tr615261269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.05.11. 08:18:02

Amit a focira koltenek legalabb azt nem lopjak el. Foci nem lesz itt meg vagy 50 evig de valahol kopkodni kell a szotyit vasarnap delutan.
süti beállítások módosítása