Dear Falcaó!

Szöllősi George vagyok, Felcsútról. Nagyszerű hírem van a számodra: úgy döntöttünk, hogy mentőövet dobunk neked. Most egy kicsit csodálkozol, de ez csak azért van, mert még nem ismersz. Számomra ugyanis nincs lehetetlen. Puskás Öcsit például posztumusz igazoltam hozzánk, szóval ne képzeld, hogy előtted majd hasra esek. Vágjunk is bele.

Mi itt Felcsúton nem nagyon szoktunk indokolgatni, de a kedvedért hajlandó vagyok összegezni, amit karriered következő állomásáról tudni kell. Te most ugye Monacóban játszol, ami egy picsányi kis valami, néhány kaszinóval, tengerparttal, meg egy kopaszodó herceggel, aki a lesszabályt sem ismeri, ráadásul mindenki azt rebesgeti róla, hogy buzi. Ezzel szemben Felcsút nagy, és egyre csak nagyobb lesz. Tengerpart ugyan még nincs, de beszélhetünk róla, a herceged helyett pedig van egy akkora főnök, hogy már a nevének gondolatára is egyből vigyázzba kell vágnom magam (nekem!), ezért nem is fogom tudni leírni ide. Morzsáiban sincs helyem kifejteni, mekkora egy emberről beszélünk, a lényeg, hogy hamarosan a hátsó kertjében játszhatsz. Ha pedig hiányzik a kaszinó, és kitanulod a ferblit, olykor-olykor még ultizhatsz is vele.

A mocskos anyagiak? Ne aggódj. Mi nem a semmiből építkezünk, kétes eredetű milliárdokat szórva, nem. Mindenki pontosan tudja, honnan van a pénz, és egy egész ország szeretné, hogy elfocizzuk. Pedzed-e már, hogy ez itt a Kánaán.

Rezső barátom! Nálunk egy különleges közösség tagja lehetsz. Bokréta a világfutball kalapján. Már a nevünkben is ott cseng bizalomgerjesztően, hogy: "akadémia". És méghozzá milyen: Puskás Ferenc! Elhiszed-e, hogy Puskás Ferencről vagyunk elnevezve?  Most kivárok, amíg elolvasod még egyszer.

Te figyelj ide, én egy akkora pápája vagyok a Puskásnak, volt hogy végigbeszéltem egy egész hetet, és nem ejtettem ki más szót a számon, mint a Puskás, meg a Ferenc. Csak egyszer súgtam az asszony fülébe hirtelen gyengeségből, hogy "Öcsi". A legjobb persze az lenne, ha látnád, ahogy mondom. Annyira delejezően tudom mondani, hogy az önmagában elég volt hozzá, hogy én legyek itt az igazgató. Ami egy nagyon jó kis poszt egyébként, például csinálhatom mellette a világ legszarabb FourFourTwo-ját, a maradék időben meg gondosan őrzöm Öcsi bácsi szellemét. Nehogy véletlen hazaszökjön. Csak az egy kicsit idegesítő, amikor végtelen szolgálataimért cserébe simán null-négyre kikapunk valami szemét kis kommunista maradványtól, és leüvöltik a fejem. De most, hogy te ennyire hozzánk akarsz jönni, ilyenektől többé nem kell tartanom.

Mert ugye, hogy már döntöttél is, pedig most jön még csak a java.

Szemben mostani csapatoddal, Felcsúton Istennek tetsző alapokon nyugszik a labdarúgás. Napokon belül elkészülő új stadionunk konkrétan egy templom, ott játsszunk majd az úr színe előtt.

Nekünk természetesen nem a profit diktál, ettől sokkal magasztosabb küldetésünk van. A mi sztorink a reményről szól. Ennek megfelelően a saját fiataljainkra építünk, megerősítve néhány - de legfeljebb tizenegy - rutinosabb, válogatott játékossal. A lényeg nem a helyezésen van, egyetlen célunk, hogy tehetséges akadémistáink jövőre is egy első osztályú csapat kispadján reménykedhessenek. Esetleg beállhassanak, ha már tökmindegy. Végül aztán a legjobbakat odaadjuk anyaegyesületünknek, a Videotonnak, ahol tovább bízhatnak a nagy lehetőségben.

Ha most így kapásból nem volna teljesen világos számodra, mi köze egymáshoz Felcsútnak, Puskásnak és a Videotonnak, akkor ne ijedj meg, senki sem érti. Nem is érteni kell, hanem elfogadni, olyan ez, mint a szentháromság.

Jogos a kérdés, hogy mi tesz téged méltóvá minderre. Első és legfontosabb, hogy még nem rontott meg végzetesen a siker. Nyertél egy vesztesek kupáját, meg kijutottál egy világbajnokságra, ahol majd nem játszhatsz. Hát ezt nem lesz nehéz elfelejteni. Aztán az is igaz, hogy a magyar, és különösen a felcsúti futball rohamos fejlődésének dacára még nem sikerült teljesen eltüntetnünk azt az apró szintkülönbséget, ami a külhoni és belhoni bajnokságok közt kétségtelenül fennáll. Nevezetesen az NB1-ben akár két térdszalagszakadással is stabilan kezdhetnél, és ülve köpködnéd a mesterhármasokat.

De ez csak a jelen. A jövő, a jövő sokkal fényesebb. Végtelen hosszú karriert látok, jókedvvel, bőséggel. Puskás díjakat halomban és két számjegyű gólátlagot. Nincs az a koefficiens, amivel leszedhetnék rólad az örökös Aranycipőt, pár év és borítod Pelét. Négy jó szezon elég lesz hozzá, ami hiányzik, majd rárúgod a Suzuki kupán. Te leszel a mi hősünk, állítunk neked egy monumentális szobrot a főtéren, amikor pedig visszavonulsz, elnevezzük rólad a repteret. Úgy élsz majd nálunk, mint Rezső Fejérben, amit csak megkívánsz, itt minden a tied lehet. Dolgozz a jövőnek, és a jövő is dolgozik neked.

Ha mégis nemet találnál mondani, akkor megkeresünk ötven év múlva, amikor öreg leszel és beteg. Aztán ellopjuk a lelked.

 Üdv,

Dzsordzsi

ps: Ha ne adj isten nem ugrana be a fejem, én voltam, aki a nyoni svédasztalnál tálastul ette a pogácsát.