Mikor meghalljuk a kifejezést, hogy „most jön a válogatottak miatti szünet”, azon nyomban lemegy a redőny, és visszaesünk a jól megszokott depresszióba. Több, mint egy hete már, hogy játszottak kedvenc klubjaink, és még mindig hol van a szombati Inter-Juve. Egy francia-spanyol dögunalma a legjobb párkapcsolatokat is próbára teszi, így nem csodálkozunk, ha valaki lemaradt a történésekről. A Futballsznob most megmondja, ki hogy áll a Brazíliába tartó repülőjegyek megszerzésével. Belgiumtól eljutunk a varázslatos Üzbegisztánig.

Európa. Az A csoportban mindjárt ügyeletes kedvencünk, a belga válogatott meneteléséről tudunk beszámolni. Egy ideje már bontogatja szárnyait ez a tehetséges állomány, erre a sorozatra végre sikerült egy valóban ütőképes csapatot összehozniuk. Parádés a keret, Kompanytól Witselen át Hazardig sztárok mindenütt, ahol egy Fellainire 90. perces időhúzó csereként számítanak, ott tényleg van minőség. Szerintünk Európa egyik legerősebb csapata lehet belőlük, egyetlen pechük, hogy a selejtezőkön mindig betonbiztos horvátokkal kell kardozniuk az első helyért (jelenleg 16-16 pont). Amúgy is rettentő tüskebökis csoportba kerültek, meg kell még küzdeni egy fél balkánnal (szerb, macedón) és renitens brit népekkel (walesi, skót). Mennek még Horvátországba, ami igazi mestervizsga lehet.

B csoportban az olaszoknál tart Prandelli szépfutball projektje, és úgy tűnik, hogy problémamentes lesz a legatyásodott bolgár, cseh, dán trió elől elvinni a tikettet. Főleg úgy, hogy mostanában Balotelli egymaga mindent elintéz.

C csoportban a fritzek gyakorlatilag már kijutottak. Szokás szerint bivalyerősek. Mögöttük nagy a tülekedés, 8 pontos Svédország, Ausztria és Írország is. Az osztrákok feltörekvő pályán, ennek megfelelően Alaba 90. perces góljával hozták is az ikszet Dublinban. Nagy Trapattoni hívek lévén mi hiszünk az írek második helyében, vélhetően lesz miért drukkolni az utolsó fordulóban is. Viszont az is igaz, hogy talán nem kéne Zlatan nélkül vébét rendezni.

D csoportban hollandok a vártnak megfelelően tarolnak, mi Louis Van Gaallal a padon kinézünk belőlük egy komolyabb vébémenetelést. Mögötte... hát ott vagyunk mi  és a románok. Számunkra most két iksz jött, ami reálisan nézve szép teljesítmény, főleg, hogy összességében is elégedettek lehetünk a csapat játékával. Összeállt a csapatvédekezés, és van okunk feltételezni, hogy Romániába se megyünk majd esélytelenül. Örömmel láttuk, hogy még Dzsudzsák Balázs is sokkal alázatosabban tette a dolgát, mint korábban, és úgy általában jól álltunk a lábunkon. Meccsről meccsre kell tekintgetni, de a törökországi iksszel majdnem biztossá vált a harmadik helyünk, ami fegyvertény. Kezdjük egy egész korrekt kis válogatott benyomását kelteni, lassan kijelenhetjük, hogy stabil európai középcsapat lettünk. Hosszabb értekezésünk jön.

Az E csoportban totális nihil van, nem vesztegetnénk sok szót, innen lesz egy alibi kijutó, talán Svájc, de nagy küzdelmet folytatnak majd Albániával és Izlanddal... Felháborító. Norvégia, Ciprus és Szlovénia egészíti ki a kiegyensúlyozott csoportot.

Az F csoportban az oroszok menetelnek, és Capelloval elég félelmetesnek tűnnek, például most hétfőn a brazilok ellen ilyen tűzijáték végén lőttek gólt a Stamford Bridge-en.

Nem voltak megilletődöttek a fiúk. Mögöttük a portugálok bukdácsolnak szokásukhoz híven, amit a magyar szurkolók által mégoly kedvelt izraeliek próbálnak kihasználni. Inkább a portugálokra tennénk, kell az a Ronaldo a vébére.

A G csoport nagyhatalom nélkül indult, így a feltörekvő, és az utóbbi kvalifikációkon rendre pótselejtezőben elvérző bosnyákoknak nagy esélyük kínálkozik a kijutásra. Megverték már otthon az első kalapos görögöket, vezetik a csoportot, abszolút kezükben a sorsuk, de még azért haza kell hozniuk a jelenleg három pontos előnyt. A görögöknek jobb a sorsolásuk, de nagyon drukkolunk, hogy egy friss, Dzekos, Ibisevices, Lulicos bandát lássunk a kivénhedt Samarasok helyett.

H-ban Montenegro próbálja leckéztetni az angolokat, ami kifejezetten Dávid és Góliát jellegű parittyás dolognak tűnik. Jelenleg két pont előnyük van, de az angolok sorsolása jóval könnyebb, és ha otthon legyűrik Montenegrót akkor nem kell pótselejtezniük. Mégis, azért csak meg kell emelnünk kalapunkat ez előtt a 600.000(!) fős ország előtt (kábé mint Luxemburg). Ikszelnek otthon az angolokkal úgy, hogy az angol Eurosport kommentár a következőt írja az egyenlítő góljuknál: „it was richly deserved. Montenegro have bossed this second half.” Kitermelnek egy Vucinic-Jovetic párost. Őrület! Az ukrán és lengyel projekt is áll még, szóval ez tényleg egy kiélezett, már-már érdekfeszítő csoport.

Az I csoport a franciák és a spanyolok titáni küzdelméről szól, óriási meglepetésre úgy tűnik, hogy végre egyszer már a spanyoloknak is kijön a lépés. Tényleg nagyon unalmas két csapatról van szó. A Barca Messi nélkül olyan mint a spagetti szósz nélkül. A franciák meg folyton belefulladnak abba, hogy a játékuk csak arról szól, mennyire elviselhetetlenül erősek egyénileg. Szóra sem érdemes.

Afikában a legidiótább lebonyolítási rendszert választották, amit lehet. 10 négyes csoportban játszanak, melyek csoportelsői egy vérre menő oda-visszavágós alapon döntik el, hogy végül melyik öt csapat juthat ki. Döbbenet! Ha összekerül Kamerun és Elefántcsontpart mondjuk, akkor az egyiknek csá. Gratulálunk! Zambia és Ghána például már most egy csoportba kerültek, így máris garantált egy nagy elvérzés, a többi nagy csapat még tartja magát.

Dél-Amerikában Argentína tarol és az új edzővel (Alejandro Sabella) nagyon komolyan bejelentkeztek a világbajnoki címre.  Sabelláról tudni kell, hogy Passarella másodedzője volt hosszú éveken át, majd 2009-ben a levezető Juan Sebastian Veron nevével fémjelzett Estudiantes vezetőedzője lett, és általános döbbenetet keltve rögtön behúzta a Libertadorest. Sőt a klub vébén a verhetetlen Barcelona ellen csak hosszabbításban maradtak alul. Szóval igen jó Sabella pedigréje. Ha valamikor, akkor most van a legnagyobb esélye Leo Messinek arra, hogy megkaparintsa a vágyott serleget. Az már a sors pikantériája, hogy pont Brazíliában emelhetné magasba. Imádnák.

Az albicelestén kívül még három csapat jut ki biztosan. Sok van még hátra, de meglepetésre Ecuador, illetve a Falcao által vezérelt Kolumbia tűnik a legbiztosabb befutónak, Uruguay nagyon izgulhat, hiszen egyelőre csak hatodik.

Ázsiában érdekes fejleménynek számít, hogy vélhetően kijut az általunk nagyrabecsült Üzbegisztán. Sokan mosolyognak rajtuk, de mi akkor szerettünk beléjük, amikor a 2011-es mexikói U17-es vébén elsőként jutottak tovább a csoportjukból azt követően, hogy a nyitányon 4-1-re kikaptak Új-Zélandtól! Tényleg vicces a történet, főleg, ha azt is elmondjuk, hogy az említett zakó összehozása közben 24-szer lőttek kapura! Persze nem véletlenül sikerült ebből mindössze egyszer kapuba találni: a kerge üzbégek a pálya minden pontjáról lőttek, sokszor a félpályáról is. A 2011-es generáció még bizonyára nem érett be, de a szisztematikus munka látható. Ha bárki izgulna, Dél-Korea továbbjutása is biztosnak tűnik.

A másik csoportban Japán már-már Ázsia királyának tűnik. Bár most alulmaradtak Jordániában, de előtte veretlenek voltak. Alberto Zaccheroni kinevezése óta jobbnál jobb eredményeket érnek el, és szép reményekkel készülnek Brazíliába. Keisuke Honda Ázsia talán legjobb futballistája, de Nagatomo vagy Hasebe neve is mondhat valamit a vájtfülűeknek. A lefelé tartó Ausztrália csak bukdácsol ebben a csoportban, de végül csak odaérnek a továbbjutó helyre.

Végül Észak-Amerika. Bántóan sok az a három biztos hely, amit kiutalnak nekik, ráadásul a negyedikért is csak Új-Zélanddal kell megküzdeni. A Jürgen Klinsmann nevű sarlatán által menedzselt USA és Mexikó csak nem bénázza el a dolgot, a többiek közül meg bárki is jusson ki, nyilván üde színfoltja lesznek a tornának.