Egy ilyen kis országban semmi nem maradhat titokban, névtelen forrásunk egyszerre csekkolt be Egervárival és Sousával, így tanúja volt a botrányos incidensnek, így történt:

– Szia Palkó! – lépett a kapitány a portugálhoz, kezét nyújtva és nyájasan mosolyogva, mintha egy régi, kedves ismerősével találkozott volna Pomázról.

– Mi van, jöttél bocsánatot kérni? – felelte Sousa mogorván, foghegyről, szemében sötét, vademberi pillantással.

– Dehogy. Csak haverkodom, mert sokan néznek.

– És most abban bízol, hogy így majd nem fejellek le.

– Sőt jobbat mondok, mindjárt kinyújtom a kezem, te pedig megrázhatod, de csak óvatosan, és az enyém van felül.

– Rázzon meg az áram...

– Ejnye Palkó, így nem leszünk jóban, hát nem volt neked édesapád, ki megtanított volna a jó modorra...

– Tőle örököltem a homlokom. És a te anyád, hogy van?

– Mégis mit képzelsz magadról, ki vagy te?

– Nyertem két BL-t.

– Játékosként. Én viszont edzőként háromszor voltam magyar bajnok kisapám, persze te erről  csak álmodozhatsz...

– Szerinted én erről álmodom két BL-lel?

– Tudod mit, nekem erre nincs szükségem, ettől sokkal fontosabb dolgaim is vannak. Nem azért, de most hívtak Kölnbe előadni a győztes mentalitásról és még össze kell raknom a powerpointot...

– Megmondjam, hogy van a fúrógép németül? Der Bohrer...

– Irígykedj csak, megszoktam már, hogy irígyek vesznek körül.

– ...hinterfotzig...

– Nem tudom most mit mondtál, de garantálom, hogy holnap kapni fogsz érte a Sportban. Majd a Bognár Gyuri lerendez,  bizony nem lennék a helyedben.

– Mégis mitől kellene félnem, elkártyázza az autómat?? Ahelyett, hogy inkább azzal foglalkozna, hogyan rulettezze össze a bajai költségvetést.

- Micsoda ízléstelenség, így gúnyolódni egy 104-éves magyar klub létveszélyén. Azt hiszem megmondalak a bajaiaknak is.

- Hajrá, de a Garancsit se felejtsd el cc-zni...

– Hova gondolsz, már akkor megírtam neki az én verziómat, amikor még hozzád se szóltam.

– És azt is beleírtad, hogy a végén lefejeltelek?

– Felmerült, de épp a kabala szemüvegem van rajtam.

– Megengedem, hogy levedd.

– Inkább megyek, örülök, hogy ilyen jól elbeszélgettünk. Biztos nem akarsz kezet fogni?

– Biztos, de esetleg biccenthetek...

– Talán majd legközelebb.

– Kár. Jó utat, remélem lezuhansz.

– Csak akkor félnék, ha te igazoltad volna a gép szárnyait. Na alászolgája, üdvözlöm a Sándor Gyurkát...

– A Lipták és az Elek nem volt elég, már vele is kezded?

– Én? Kezdeni?! Hát idefigyelj, Palkó, itt csak egy kezdő van, mégpedig te. Téged pedig egy csomó régi jóbarát vesz körül, azaz "mi". De ezt te nyilván nem érted, mert nem ismered eléggé a kultúránkat. Ezért nincs neked itt jövőd. Meg aztán nagy paraszt is vagy.

– Tudod mit? Ha az elejétől ilyen őszinte vagy, még talán kezet is fogok veled.

– Azt hiszed, akkor nyújtottam volna?