A rasszizmus mindenki szerint ügy a futballban, leszámítva a rasszistákat és Sepp Blattert. Sepp Blatter nem rasszista, Sepp Blatter hülye. Mindenhez jó képet vág, minden kellemetlenebb kérdést megpróbál valami kényszeredetten ostoba viccel elütni, és történjék bármi,  görcsösen ragaszkodik a székéhez. Egyszóval úgy viselkedik, mint aki társaságban beszart. A szag elnök úr, a szag!

Az aktuális botrányok kapcsán (Suarez, Terry) kapott kérdésre, mely azt tudakolta tőle van-e rasszizmus a futballpályákon, így felelt a FIFA elnöke: "Ez nem igaz. Nincs rasszizmus. Talán egy-egy játékos tesz, vagy mond valami olyat, ami nem megfelelő, ám annak is, akit megsértenek, tudnia kell, hogy ez egy játék. Játszunk, aztán a játék végén mindenki kezet fog, és ez azért történhet így, mert mi olyan keményen küzdöttünk a rasszizmus és a diszkrimináció ellen." Utóbbi mondat kauzális összefüggései valószínűleg örök homályban maradnak halandó agyunk számára. A megszólalásból azt tudjuk csak kihámozni, hogy a nem létező rasszizmust a játék részének kell tekinteni. Mint a bírói hülyeséget, vagy a műesést. Ha a szőnyeg alá seprés olimpiai sportág lenne...

Az ítélőképesség és jóízlés teljes hiányáról árulkodó állásfoglalás magára vonta az angol futballvilág haragját, szakértők és játékosok egyaránt súlyos szavakkal kritizálták az agg svájcit (például Rio Ferdinand a twitteren. #abcúg!). A problémát David Beckham foglalja össze a legjobban: "Megdöbbentettek a szavai engem és másokat is. Nem hinném, hogy a megjegyzései túl sok jót tettek volna a játéknak, a problémát nem lehet eltitkolni, és nem lehet elintézni pusztán egy kézfogással. Az angol csapattal és az angol szövetség környezetében eltöltött idő alapján állíthatom, hogy különösen a szövetségünk rengetegett tett a rasszizmus száműzéséért. Az elmúlt 10-15 évben elért fejlődés óriási, de a rasszizmus még mindig jelen van."

Aki viszont nem lesz jelen, legalábbis az Aranylaba átadásán, az maga az átadó. 

"Amikor a FIFA felkért rá, hogy én adjam át az Aranylabdát a januári ceremónián, azt hittem, hogy álmodom. A futball világának leghíresebb díjátadó ünnepsége, a közönség közt a legnagyobb nevek ülnek, micsoda dicsőség ez nekem. De mégis, noha a szívem szakad bele, Sepp Blatter rasszizmusról tett megjegyzései annyira elszakadnak a valóságtól, annyira hibásak, hogy az mindent megváltoztat. Ennek következtében jelenleg elképzelhetetlennek tartom, hogy képes legyek kiállni arra a színpadra Zürichben, Lionel Messi, Pelé, David Beckham, Ronaldo és a többiek elé, mint egy bábú, akit üres gesztusból tettek oda. Mert most már így érzek." Ian Wright szavai ezek (érdemes elolvasni a teljes szöveget).

Azóta természetesen kiderült, hogy mindenki mindent súlyosan félreértett, mert amikor azt mondta, hogy "nincs rasszizmus", akkor valójában azt akarta mondani, hogy : "Tisztában vagyok vele, hogy a rasszizmus továbbra is jelen van a futballban és ezt soha nem tagadnám. Tudom, hogy ez egy súlyos társadalmi probléma, amely a sportra is hatással van. Töretlenül hiszek benne, hogy mindnyájunknak tovább kell harcolnia a rasszizmus ellen, mind a pályán, mind a pályán kívül, hogy egyszer örökre kiírtsuk  ezt a pestist." Erre gondolt, csak valahogy rosszul jött ki.

Akár a szövegírójára is lecserélhetnék.