Elérkezett az idő, hogy felgöngyölítsük az általunk kissé mostohán kezelt, de kétségtelenül legérdekesebb bajnokság erőviszonyait. Van mit mondanunk, hiszen rettenetesen régen tettünk már ilyet, illetve régen volt ennyire sokszínű és szerethető a Rántotthús liga. Az első részben már letudtuk a celebeket, most jöjjön az ínyencek birodalma. Belátjuk, hogy nagyon megvárattunk titeket, így most egyben kapjátok a maradékot!
"THUNDERZOLT" (The Sun, 2012. augusztus 19.)
Folytassuk a WEST BROMWICH ALBIONNAL! Büszkén pödörhetjük meg bajszunkat, hiszen Gera Zoli a jelenlegi sikerük egyik fő letéteményese. A statisztikák szerint ő a csapat egyik legjobbja, edzője szerint nélkülözhetetlen, a szurkolók szerint pedig legenda. Szerintünk pedig az utóbbi évtized legzseniálisabb magyar labdarúgója, egy igazi hős! A hősök pedig folyamatosan újra és újra szolgáltatnak meglepetéseket, akkor is ha már talán nem hiszünk benne. Vegyük csak végig: a West Bromban isten lett, minden mozdulata maga volt a tökély (egymaga tartotta benn a WBA-t), aztán elment a Fulhambe, ahol Európa Liga döntőig vezényelte a kis családi klubot, majd visszament egykori sikerei színhelyére, és ott szolgáltatja tovább a csodákat. A válogatottban mutatott parádéiról sem feledkezhetünk meg. Bombagólokat lő, előkészít, jól cselez, robbanékony, harcosan védekezik, fejel, mint az álom, isten adta tehetséggel rendelkezik. Mindeközben hónapokat hagyott ki sérülések, vagy hülye edzők mellőzése miatt, ám mindannyiszor visszaküzdötte magát. Tette mindezt olyan háttérrel (gyerekkori szipuzás), ami senkinek nem biztosít teljes életet, nemhogy valakiből korának legjobbja legyen. Persze a mi dolgunk mindössze az, hogy folyamatosan megköszönjük a létezését, és hitetlenül kételkedjünk, hogy van-e még benne ennél is több (persze már annak is örülni fogunk, ha meglesz csapatának a bennmaradás).
Az ötödik helyen döcög a Tottenham, amely főleg Andre Villas Boas érkezése miatt volt pikáns történet, azaz vajon képes-e a Chelseanél mutatott kudarcos teljesítményt feledtetni. A válasz az, hogy egyelőre nem tudjuk. Az biztos, hogy van módja nyugodtan dolgozni, hiszen a Tottenham kikerült a dicsfényből, visszaszürkült a liga többi BL-re pályázó csapata közé. Becsúsznak azért kínos zakók (pl. hazai pályán 0-1 a Wigan ellen), de néha napján van miért örülni is (pl. Manchesterben egy emlékezetes 3-2), talán ezt hívják rapszodikusnak. Luka Modric távozása és Parker sérülése (hamarosan visszatér) kivett némi karaktert a csapatból, de alapjában véve kiváló erősítések érkeztek. Vertonghen, Dembele és Dempsey elsőre mind jó igazolásnak tűnnek, Sigurdsson pedig legalábbis kockázatmentes. Persze ilyenkor mindig kiderül, hogy elsősorban a védelemben vannak problémák. 25 gólt kaptak a bajnokságban, ami a hatodik legtöbb. Gallas nyilván még 35 évesen is kiváló, de minden meccsen játszania kell, mert nem nagyon van más. Caulker, Dawson és Kaboul váltják egymást a francia mellett, ami nem egy egetrengető line-up. Mi Kyle Walkerrel sem vagyunk kibékülve a jobb hátvéd posztján, de nyilván nem itt van a fő gond. Pikáns még a kapusposzt körül kialakult perpatvar is, bár igazából Lloris egyéni tragédiája nem ráz meg minket különösebben, sose volt szívünk csücske. Jók lehetnek az ötödik helyre...
Az Everton is a BL-helyre esélyesek közé tartozik (ráadásul most éppen házon belül), ami nagy elégtétel minden Moyes drukkernek, mint amilyenek mink is volnánk. Ez az ember kiváló edző, hosszú évek munkája van abban, hogy ott tart az Everton ahol. Ne feledjük, pont a Kékeknél nincsenek egzotikus milliárdosok pedig ott kiváló táptalajra találnának. Mindenkinek ajánljuk, hogy az Evertonba fektessen, ha teheti. Komoly szurkolói bázis, jó keret, kiváló szakmai munka. Idénre nagyon összeállt a keret, és csak néhány peches iksznek tudható be, hogy most nem valami egészen őrületes helyen vannak. Mindössze kétszer kaptak ki eddig! Nem mondhatni, hogy fiatal a csapat, vagy hogy tele lenne kirobbanó tehetségekkel, de hát pénz hiányában mit lehet tenni?! Marad a taktika és a kőkemény küzdelem, na meg természetesen Marouane Fellaini, mint a „franchise player”, 8 gólnál és 3 asszisztnál jár jelenleg. Az ellenpélda nyilván Phil Neville, aki gyakorlatilag stabil kezdő a középpályán és 35-nél jár jelenleg... években. Nem hisszük el, hogy lehetséges, de csakazértis hajrá Everton!
Természetesen az Arsenalt se hagyjuk ki a szórásból, ők is mennek a BL-helyezésért a maguk tesze-tosza módján. Arsene Wengert nem lehet azzal vádolni, hogy jó egyensúlyérzéke lenne az átigazolásoknál. A 18 év alatti játékosokhoz nagyon jó érzékkel nyúl (jáj), de ha készterméket kell venni, akkor igencsak elfogy a tudomány. Hasonlóan kapust vagy védőt is igen rossz százalékkal szelektál, középpályásaival viszont igencsak ő látta el a világelitet. Idén nem lehet kritizálni a keretet, jól rotálható, minden poszton kifejezetten jó csomagokkal találkozunk. Cazorla például veszettül jó igazolásnak tűnik. Hibapont továbbra is a kapusposzt, ahol kifejezetten rossz a felhozatal. Ha Giroud vagy a Herceg kicsit jobban beindul (4-4 gólnál tartanak), akkor simán behúzhatják a negyedik helyet. Vélhetően a Tottenham lesz az igazi rivális, hiszen a WBA és az Everton nem tudnak annyira rotálni, valószínűleg nem bírják majd szuflával. Szerintünk néhány forduló múlva már feljebb lesznek.
A sorban a Swansea következik, ahol az általunk sokra hivatottnak tartott Michael Laudrup feltűnése keltette fel figyelmünket és kíváncsian vártuk, hogy ez a „jófejű” figura mire lesz képes a Liverpoolhoz távozó és a szurkolók által imádott Brendan Rodgers hagyatékával. Hát, nem volt egyszerű dolga: már az első hetekben fellázadt ellene a csapat, amelyet a klubvezetés támogatásával sikerült leverni, azóta pedig egészen szépen muzsikálnak. A Rayo Vallecanotól hozott Michu szórja a gólokat (12-t 16 meccsen), de a másik két frissen érkezett spanyol Chico és Pablo Hernandez is rendesen tolja a csapat szekerét, így szépen a nyolcadik helyen tanyáznak. Félő, hogy ennél már csak lejjebb van, és lehet ebből még újra puccsközeli helyzet, de egyelőre Laudrup „Jó”-ra vizsgázik.
A Stoke City mellett most majdnem elmegyünk szó nélkül, Tony Pulis csapata továbbra is hozza a Premier League átlagszintjét, kevés új játékossal (Charlie Adam, Kightly, N'Zonzi, Owen) vegetálnak a kilencedik helyen. Csakhogy jókor jött számukra az elemzésünk, hiszen az első tíz fordulóban mélységes kátyúban rekedtek 1 győzelem-6 iksz-3 zakós mérleggel. Azóta a mester kissé összerántotta őket, hiszen hat meccsen négy győzelmet és két ikszet facsart ki belőlük mindössze két kapott góllal, ez már-már feltámadásnak is mondható. A probléma itt a gólszerzéssel adódik, 14 lőtt találat 16 meccsen, nagyon karcsú. Crouch 4 gólos mutatója is szerény, de akkor mit szóljanak a többiek?!
A Liverpool csak a 10. helyen található. Brendan Rodgers nem lett azonnal megváltó, kicsit úgy tűnik, hogy sok lesz neki ez a poszt. Nagy dráma nincs, hiszen csak háromszor kaptak ki, de egyelőre nem tudtak előre lépni. Suarez rendesen muzsikál (10 gól 2 assziszt), de más nem nagyon van, aki szorgoskodna a góllövésben és hát hiányzik azért a középpályáról valami kis minőség. Lucas Leiva már időtlen idők óta sérült, a Shelvey-Henderson-Downing tengely pedig számunkra a borzalommal egyenértékű. Gerrard nem elég. A Borini igazolás tökéletes mellényúlás, ezt az olasz futball ismerőinek nem kell hangsúlyozni. Írtuk e dőlt betűs sorokat két hete, azóta Lucas Leiva visszatért és sikerült is két győzelmet bezsákolni a Poolnak. Benne van a pakliban, hogy összejön egy komolyabb rakétázás a tabella felsőbb régiójába.
A West Ham feljutóként vitézkedik a 11. helyen. Sam Allardyce személye szinte magában garantálja a bentmaradást. Talán többre is képesek lehetnek még, de egyelőre Andy Carroll nem hozza magát, a frissen igazolt Alou Diarra pedig kapásból megsérült. Kutyakemény szériában vannak (Chelseat megverték, Pooltól kikaptak, jön a WBA, Everton, Arsenal), ami miatt visszacsúszhatnak akár a kiesőzóna közelébe, de karácsony után megindulhatnak felfelé.
A Norwich elvesztette edzőjét, az általunk is méltatott Paul Lambertet, de nem vesztette el tartását. Továbbra is masszívak, ritkán kapnak ki, és a középmezőny alján kapaszkodnak. Tavaly túlteljesítették magukat, de egyelőre idén sincs nagy gond, bár gólkülönbségük riasztó (17-24). Továbbra sem tudjuk miért működik ez a Norwich dolog, még mindig alig ismerünk tőlük valakit, annyi biztos, hogy egy-két posztra történő igazolással akarták megvenni az idei bizonyára verejtékes bentmaradásukat (Bassong, Garrido, Snodgrass, Tettey). Nem lesz könnyű.
A Fulham szereplése kissé csalódás, de hát kemény a liga. A középmezőnyös csapatok többnyire körbeverik egymást. Ami rossz, hogy elbukták a csapat két legjobb támadójátékosát Clint Dempseyt és Moussa Dembelét, ami jó, hogy Danny Murphytől megszabadultak végre, már azt hittük soha. Korrekten igazoltak, így nagyon kompakt, nagyon éles keretük van, tuti, hogy nem esnek ki. A csatárok listája például zamatos: Dimitar Berbatov (kivirult: 5 gól 3 assziszt), Hugo Rodallega, Mladen Petric és Bryan Ruiz. Kicsit sok gólt kapnak, ez az egyetlen „apró” bökkenő.
Mögöttük található a Newcastle United. Micsoda keserű csalódás, 14. hely! Drámai mélyrepülés. Az elmúlt hat meccsen ötször kikaptak! Mi lett ebből az ígéretes társaságból? Jól igazoltak, mindenki maradt, sérültjük nincs, értetlenül állunk. Papiss Cissé visszaesett egy kicsit igen, de szörpös Demba (10 gól) újra beindult. Alan Pardew valamit nagyon elmatekozott és mintha kezdene bejönni, amit anno már mondtunk , hogy nem tartjuk jó edzőnek és meglep minket ez a jó teljesítménye ("Még nem tudjuk megemészteni, hogy Alan Pardewból hogy lett egyszerre ilyen sikeres edző, egyelőre azt gondoljuk, hogy meg lesz még a böjtje."). Véleményünk szerint, jelen zsákutcából egyetlen kiút az edzőváltás, és akkor egy rendes edzővel (például Curbishley!) elindulhatnak felfelé.
Innentől lefelé már bárki kieshet, 15. a Sunderland, elmaradni látszik a Martin O'Neill-féle csoda. Alig-alig lőnek gólt, sok a sérültjük, nem nagyon van rotációs lehetőség, valószínűleg azért nem lesz kiesés a dologból, de nem lesz könnyű.
Alattuk a Southampton, akiknél nem nagyon tudjuk elképzelni a túlélési forgatókönyvet. Gyengécske a keret, az egyetlen nagy durranás Gaston Ramirez leigazolása volt, akinek gyakorlatilag egyedül kéne bent tartania a csapatot. Szerintünk nem fog sikerülni, bár Ramirez őrült jó játékos!
Az Aston Villa szereplése nagy csalódás, itt sem tud megváltó lenni az új edző Paul Lambert. Eléggé szedett-vedett a keret, a házi gólkirályuk mindössze három gólnál jár (Benteke). Benne vannak a slamasztikában rendesen, de csak megmenekülnek valahogy.
Kiesőhelyen a Wigan, Martinez csapata nem tudta folytatni tavalyi már-már hihetetlen sikerszériáját (mindenkit megvertek, aki az útjukba került). Gyakorlatilag már megszokásból lavíroznak ott a kiesés torkában, hogy aztán a végén majd valahogyan a csodával határos módon megmeneküljenek, vagy nem.
A Reading abszolút menthetetlen.
Végezetül a QPR. Hát, ha ráncoltuk homlokunkat a Newcastle-t látva, akkor itt meg egyenesen elájulunk. Hogy süllyedhetett idáig ez a pofás kis kerettel rendelkező csapat? Hát természetesen itt is az edző személyében keresendő a fő hiba. Mark Hughes totális csődje újra megmutatja, hogy nem lehet büntetlenül ilyen rossz edzőt alkalmazni, ráadásul ennyi ideig! 4 döntetlen és 9 vereség kellett a vezetésnek, hogy végre észhez térjen. Ez a QPR szurkolóinak felhábirító lehet. Nagy nehezen kirúgták és idehozták Harry Redknappet, a mi jó Harrynket. Ez már feltétlenül jobb húzás, de kérdés, hogy sikerülhet-e a csoda, ekkora hátrány ledolgozása. Kitűnő a keret, de össze kell dolgozni, fel kell építeni őket. Szerintünk menni fog, de nem lesz könnyű. Utolsó pillanatig nyakukon lesz a kés.
Utolsó kommentek