HTML

Megosztás

Utolsó kommentek

Címkék

afrika kupa (5) anglia (7) angol (30) arsenal (26) bajnokság (16) balotelli (8) barcelona (36) basel (5) bayern (12) bíró (6) BL (8) bl (34) botrány (11) brazil (11) bunda (9) chelsea (23) city (20) cl (5) conte (8) coub (8) dirty tackle (6) dortmund (9) eb (9) Eb (5) egervári (5) elemzés (7) epic (6) epl (14) európa (6) fabregas (5) fail (19) ferguson (11) foci (6) FTC (6) ftc (10) gif (33) gól (17) guardiola (9) holland (6) Honvéd (7) inter (14) juventus (25) Juventus (9) Kispest (5) kupa (5) lazio (6) liverpool (11) madrid (8) magyar (37) Magyarország (18) magyar futball (6) magyar válogatott (7) manchester (23) manchester city (7) manchester united (8) mancini (7) messi (16) milan (25) MLSZ (5) mlsz (5) mourinho (18) MTK (5) mtk (6) napoli (12) nb1 (11) NB1 (7) német (11) newcastle (7) ns (8) olasz (34) öngól (7) Orbán Viktor (8) orosz (8) összefoglaló (5) pepe (5) PFLA (9) pirlo (7) piros (6) rasszizmus (6) real (15) real madrid (9) roma (6) rooney (5) selejtező (14) serie a (12) spanyol (20) svéd (7) szines (31) színes (33) tottenham (6) ügy (6) united (7) válogatott (19) vb (8) vicces (7) videó (67) video (89) Videoton (5) wenger (5) Címkefelhő

e-mail

futballsznob@hotmail.com
webmester

A kamuválogatott hívó szava

Melyik amatőr játékos ne ismerné a kétségbeesett körtelefonálás intézményét, ha nincs ki a csapat meccs előtt. Ennél némiképp meglepőbb, amikor Egervári kutat gondterhelten a mobiljában, hátha valaki ráér a kvázi-címeresre. "Te, Imikém! Nincs meg neked véletlen a Góhér száma?"

Huszonkettő behívottból tizenhárom jelentkezett játékra alkalmas állapotban a ligaválogatott hétközi meccsére, a Dunaszerdahely ellen. A hibádzó kilencből három lemarjult, kettőt-kettőt valamiért nem engedett el a hétvégén egymással ezüstmeccset játszó Győr és Vidi, a maradék két távolmaradó nevét pedig homály fedi, tippünk szerint a kecsóiaknak nem futotta benzinre.

A lényeg, hogy hétfőn ott álltak Telkiben, akik ott álltak, és nem voltak elegen. Kérdően néztek a szakmai stábra, aki ettől hamarosan akcióba lendült.

"A hétfő délután tehát azzal telt, hogy a szakmai stáb azonnal behívható és bevethető játékosokat keresett" (Nemzeti Sport)

Szinte látjuk magunk előtt a jelenet', ahogy az ultramodern ebédlőben összedugja sim-kártyáit a piros-fehér szabadidőbe bújtatott társaság. Ám akárhogy tárcsáznak, nem akaródzik bővülni a létszám. Lassan egy órája telefonálgatnak, és csak az Oláh Lóri jönne, de aztán  róla is kiderül, hogy szerb. Valaki szentségelni kezd.

Eközben Csábi József már huszonhetedszerre számolja újra a fiúkat. Nincs könnyű dolga, mert  mindenki mozog és az arcok se valami ismerősek. Nem adja fel. Eddig 15 fő volt a rekordja, az már szinte elég. (Az eredmény még a kilencedik próbálkozásra jött össze, aztán kiderül, hogy két újságírót és egy megfakult Kiprich posztert is belekalkulált a létszámba.) Hirtelen felüvölt: "17, Sanyibá! 17!". Már-már beindulna a boldog pacsizás, de valaki rájön, hogy most meg véletlen magát is beleszámolta, meg a Csernyánszkyt  kétszer, plusz egy messziről valóban Lisztesnek látszó sporttáskát és persze Kiput ("Mert, őt legalább ismerem"). Kicsit kiabálnak vele, aztán csalódottan újra kezdi.

A telefonálgatóknak sincs könnyebb dolga. Valami rejtélyes okból senkinek sincs kedve, se összetartani, se a Dunaszerdahely ellen magára ölteni a címeres jelzőmezt. A kezdeti optimizmus hamar lohadni kezd. A válaszok többsége lélekromboló, a siófoki Graszl Károly - akit Sowumni Thomas ajánlott maga helyett, mert neki a Vasas öregfiúkban van jelenése a Cső-Montage kupán - például azt mondja, hogy élete legboldogabb napja ez a hívás, de ő sajnos szerdánként hat csapatban játszik a céges ligában, mert neki "a civil életre is gondolnia kell". A kapitány majdnem megmondja neki, hogy ő mire gondol, de inkább udvariasan leteszi a telefont. Aztán kitörli a számot, meg a Sowumniét is. Kis gondolkozás után azét is, aki a Sowumniét adta. Sok számot törölt már ki délután.

Még néhány ehhez hasonló elutasítás, és a mindenre elszánt kapitányt kivéve a többiek lélekben feladják. Szinte érthetetlen micsoda elszántság hajtja a szakvezetőt. Még mindig feltett mutatóujjal inti csöndre a zajongókat, ha a hívás kicsöng (miközben a többiek már régóta azért drukkolnak, hogy akit hívtak, az ne vegye fel).

Egyszer még felcsillan a remény, az áldott jó Kis Karcsi egy zsák használt labdáért hajlandó elengedni Bödét egy félidőre, ráadásul a Paks ásza hozná a két unokatesóját is, akik éppen vendégségben vannak nála Szekszárdról. Az örömhírre eufórikus boldogság lesz úrrá mindenkin, egy nagy lapogatás az egész stáb, amikor hirtelen megcsörren a trikolór nokia. A Böde az, sajnos rossz híre van, az unokatesói már mozijegyet vettek szerdára, 3D vetítés a Paks-Plázában, ilyen Szekszárdon nincs "de tényleg, szinte kijönnek a képből, Sanyibá..." magyarázza kómotos Dániel, de hogy mik jönnek ki, azt nem tudjuk meg, mert a mesterben mintha elpattanna valami. Meredten maga elé nézve lassan elveszi fülétől a készüléket és megszakítja a hívást. "Miért csak nekem fontos?" kérdezi rekedten, inkább csak úgy önmagától, aztán legyintve mutatja, hogy mindenki hazamehet. De a terem már üres.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2012.05.10. 15:10 futballsz'

1 komment

Címkék: kis imre kínos válogatott józsef egervári károly csábi telki kenyeres ligaválogatott böde graszl duneszerdahely

A bejegyzés trackback címe:

https://futballsznob.blog.hu/api/trackback/id/tr834500482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MolnarMadrid 2012.05.11. 09:30:00

Fergeteges:D

"...csak az Oláh Lóri jönne, de aztán róla is kiderül, hogy szerb."