HTML

Megosztás

Utolsó kommentek

Címkék

afrika kupa (5) anglia (7) angol (30) arsenal (26) bajnokság (16) balotelli (8) barcelona (36) basel (5) bayern (12) bíró (6) BL (8) bl (34) botrány (11) brazil (11) bunda (9) chelsea (23) city (20) cl (5) conte (8) coub (8) dirty tackle (6) dortmund (9) eb (9) Eb (5) egervári (5) elemzés (7) epic (6) epl (14) európa (6) fabregas (5) fail (19) ferguson (11) foci (6) ftc (10) FTC (6) gif (33) gól (17) guardiola (9) holland (6) Honvéd (7) inter (14) juventus (25) Juventus (9) Kispest (5) kupa (5) lazio (6) liverpool (11) madrid (8) magyar (37) Magyarország (18) magyar futball (6) magyar válogatott (7) manchester (23) manchester city (7) manchester united (8) mancini (7) messi (16) milan (25) MLSZ (5) mlsz (5) mourinho (18) MTK (5) mtk (6) napoli (12) nb1 (11) NB1 (7) német (11) newcastle (7) ns (8) olasz (34) öngól (7) Orbán Viktor (8) orosz (8) összefoglaló (5) pepe (5) PFLA (9) pirlo (7) piros (6) rasszizmus (6) real (15) real madrid (9) roma (6) rooney (5) selejtező (14) serie a (12) spanyol (20) svéd (7) színes (33) szines (31) tottenham (6) ügy (6) united (7) válogatott (19) vb (8) vicces (7) videó (67) video (89) Videoton (5) wenger (5) Címkefelhő

e-mail

futballsznob@hotmail.com
webmester

Velünk a történelem

(Vidám fejezetek a finn-svéd labdarúgó mérkőzések krónikáskönyvéből.)


Aki magyar, az manapság a finnekkel gondol.  Egyszerű a képlet: ahhoz, hogy tovább forgathassuk szánkban a rég ízlelt matematikai esélyt, a rokonok nem kaphatnak ki a szomszédoktól. Na de van-e realitása, hogy Litmanenék elgáncsolják a svédeket, az itt a kérdés. Jó magyarként egyetlen dolgot tehetünk, mint mindig, ha kétségek gyötörnek: szorongó tekintettel a régmúltba révedünk útmutatásért.

 


Az első találkozásra egy hideg augusztusi délután került sor Helsinkiben, 1911-ben. A mérkőzést jókora izgalom előzte meg hazai oldalról, mivel Finnország debütálását jelentette a futballtérképen. Mondanunk sem kell, hogy ez idő tájt még igencsak gyerekcipőben járt a sportág Skandináviában. Hunna Saamadat, a turku-i egyetem sporttörténésze szerint például azért a svédeket hívták meg ellenfélnek, mert "akkoriban csak nekik volt rendes labdájuk a környéken, meg a norvégoknak, de ők kölcsönadták a dánoknak, azok meg elhagyták." Noha már az is egy kisebb fajta csoda volt, hogy Veinemöinen kapitánynak egyáltalán sikerült megfelelő létszámú csapatot kiállítania a mérkőzésre, a várakozástól fűtött hangulat mégis hazai győzelmet remélt. Ám hiába a vendéglátók minden lelkesedése, a svéd válogatott végül öt-kettes, tükörsima győzelemmel lombozta le az optimizmust. A közvélemény szerint a kudarc miatt egyértelműen a kényszermegoldásból pályára küldött játékosokat terhelte felelősség, különösen Télapót hibáztatták sokan az öt bekapott gólért. A megtört portás az Uusi Suometar másnapi címlapfotója után örökre lemondta a válogatottságot. Ugyanakkor magyar szemmel kifejezetten jó kabalának tekinthető, hogy a finnek mindkét találatát a szélvészgyors Rudolf szerezte.

 

Három vereséggel és nyolc évvel később aztán megszületett a párharc első döntetlenje, amelyet hatalmas, lélekemelő diadalként éltek meg a finn labdarúgás hívei. A játék ugyanis még mindig keserves küzdelmet folytatott az elismerésért, és a harcot bizony eladdig az eredmények sem segítették. A kor állapotait jellemzi, hogy a súlyos létesítményhiány szorításában több klub is rákényszerült megosztott pályán edzeni más sportágak, köztük leginkább a nemzeti sportnak számító gerelyhajítás képviselőivel. A gyakorlások mai ésszel szinte elképzelhetetlen keretek között zajlottak, Saamadat-ot idézve "mindenki csak az eget kémlelte, ha a földön volt a labda, valószínűleg meg se látták". Nem véletlen, hogy sokan innen eredeztetik az ország futballját majd száz évre meghatározó ívelgetős stílus gyökereit. Ami a meccset illeti, a svédek hamar három gólos vezetést szereztek, majd kényelmesen ráültek az eredményre. A lefutottnak tűnő mérkőzés békésen csordogált egészen a hetvenhetedik percig, amikor egy semmiből jövő gerely leterítette a vendégek csapatkapitányát. Az esemény teljesen kizökkentette játékából az addig nyugodtan gurigázó "Koronásokat", a finnek pedig kegyetlenül kihasználták a pánikot. Míg a svéd játékosok kétségbeesetten kutattak fedezék után, az ellenfél híján fellelkesült hazaiak sorra vezették a veszélyes támadásokat és végül háromszor is betaláltak az üresen tátongó kapuba. Bár utólag akadtak hangok, amelyek megkérdőjelezték az eredmény valódi értékét, számunkra a bravúros iksz történelmi üzenetet hordoz. Ékesen példázza, hogy akkor sem szabad keseredve feladnunk ma este, ha netán hengerelni tűnnének Ibrahimovicsék.   

1920. szeptember 19. Finnország-Svédország 1:0. Egyöntetű vélemény, hogy ez a győzelem jelenti a finn labdarúgás nagykorúvá válását. Alig kilenc év telt el a kezdetek óta, a fejlődés mégis óriási volt. A júliustól augusztusig tartó bajnokság mérkőzéseit már nem csak részegen eltévedt hoki drukkerek látogatták, egyre kevesebb játékos lépett pályára korcsolyában, a válogatottból pedig kikopott az utolsó rénszarvas is. Az idealista Veinemöinen helyett a katonás szigoráról ismert Adolf Ehrnrooth került a csapat élére, ami sokat javított a gárda szertelen hozzáállásán. Többek között megtiltotta játékosainak, hogy mérkőzés közben összebújva melegítsék egymást, nem volt többé szabad hóembert építeni, a kapus pedig bármennyire is fázott, nem rakhatott tábortüzet. Embertelennek tűnő módszerei kezdetben sok ellenséget szereztek a kapitánynak, ám a "helsinki csoda" után nemzeti hős lett belőle. Sajnos a mérkőzésről szóló valamennyi beszámoló megsemmisült a második világháborúban, az egyetlen élő szemtanú pedig 98 éves és csak annyira emlékszik, hogy nagy volt a köd. Ennek ellenére nem kérdés, hogy a finnek diadalából erőt meríthetünk, sőt erőt kell merítenünk az esti tévézéshez. 

A történelmi vereség annyira összetörte a magukat szinte felsőbbrendűnek tartó svédeket, hogy feloszlatták a válogatottat. A fejlett politikai kultúrájú országban népszavazást írtak ki az új csapat felállítására, melynek eredményeként a gárda csupa népszerű színészből, aktmodellből és táncdalénekesből állt. A gyülevész társaság nem jelenthetett gondot Ehrnroth seregének, a három nullás megalázó vereség egész Svédországot megrázta. Életrajzának írója szerint, a kis Olof Palmét a demokráciát örjöngve pocskondiázó apjának látványa indíttatta először a politikusi pályára. Mindmáig ez a finnek legnagyobb arányú győzelme a rivális ellen, akik tanulva a hibából ismét egy teljesen új csapatot építettek, ám ezúttal szakértői alapon. A koronások új kapitánya a relatív ismeretlennek számító, ám később legendássá váló Ike Andersson lett. Andresson fantasztikusan összerakott és hihetelenül jól variálható csapatát Európa szerte rettegték, a finnek számára pedig majd 13 évig legyőzhetetlennek bizonyult.

Északi rokonaink végül 1934. szeptember 23-án törték meg a jeget egy végtelenül izgalmas 5:4-es sikerrel. Az Északi Kupa keretében megrendezett mérkőzés később a "szauna csata" néven vonult be a köztudatba. A találkozón a várakozásoknak megfelelően a vendégek domináltak, olyannyira, hogy már az első félidő végére megnyugtató, négy-egyes előnyre tettek szert. A második félidőre viszont mintha ki sem jöttek volna  a pályára, csak tántorogva nézték, amint a lehetőségtől ittasult finnek előbb kiegyenlítettek, majd végül a győzelmet is megszerezték. Akár még nagyobb különbségű diadal is lehetett volna a dologból, ha a lelkes hazaiak nem találják el annyiszor az enerváltan legyezgető svéd kapust, aki a földön ülve próbált védeni. A rejtélyre csak napokkal később sikerült magyarázatot találnia a Hufvudstadsbladet újságírójának. Kiderült, hogy a szünetben Anders Majstorovic, a csapat tréfamestere alaposan megviccelte társait, akik gyanútlanul az öltözővel szomszédos szaunába vonultak melegedni az őszi hideg elől. A forróságtól és üvöltözéstől elcsigázott, már dörömbölni is alig képes társaságot végül a sokáig türelmesen várakozó játékvezetők szabadították ki a hosszúra nyúlt fogságból. A 120 fokon töltött harminc perc érthetően sokat kivett a vendégekből, a legtöbben járni is alig bírtak a pályán, ami persze a finn lapok szerint "semmit nem von le a győzelem értékéből". Mi magyarok ebből a győzelemből is reményt meríthetünk, különös tekintettel, hogy Majstorovic unokája is tagja a jelenlegi svéd válogatottnak. 

A hőskorszakot áttekintő írásunk nem is zárulhatna másként, mint a finn labdarúgás egyetlen nemzetközi kupasikerének felidézésével. A svéd, a finn, a norvég és a votják válogatott részvételével kiírt Iglu Kupa Oslóban került megrendezésre 1952-ben. Míg északi rokonaink kényelmesen lelépték keleti testvéreinket, a svédek csak véres csatát követő büntetőrúgásokkal jutottak túl az elődöntőn. A furcsa lebonyolítási rend miatt (mely gólarányt is számolt), a finneknek egy döntetlen is elég volt a fináléban a serleg elhódításához. Tovább segítette dolgukat, hogy a különös szabályzat még két meccs között sem engedélyezett cserét a csapatoknak, így a házigazda ellen kivérzett svédek oldaláról alig nyolcan sántikáltak pályára a döntőben. A kettő-kettes végeredménnyel ma is boldogok lennénk, akár még annyira is, mint a sikercsapat másodedzője, Aki Paalinka. Az (öröm)ittas hazatérést ábrázó híradófelvétel máig a szilveszteri kívánságműsorok megunhatatlan slágere a finn televízióban.

Reméljük, hogy hiánypótló írásunkkal sikerült meggyőznünk valamennyi finnekben kétkedő pesszimistát, egyben bízunk benne, hogy a legendás győzelmek felidézésével képesek voltunk lelki kapaszkodót nyújtani a tehetetlen várakozásban.

 

2011.10.07. 08:41 futballsz'

3 komment

Címkék: történelem finn svéd szines

A bejegyzés trackback címe:

https://futballsznob.blog.hu/api/trackback/id/tr473284310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

toto92 2011.10.07. 18:57:10

A buszon olvastam, alig bírtam megállni, hogy ne röhögjek hangosan. Az előttem ülő lány így is furcsa pillantásokat vetett rám :)

andrebbe 2011.10.07. 20:18:05

HUNNA SAAMADAT HAHAHAHHAHA